Kiss Mónika Mária 22 éve tanít, digitális pedagógiával 2006-ban kezdett foglalkozni.
A digitális átállásra egy “Csillagösvényen” című projektet alkotott meg, amelyen harminc tanórányi időkeretben dolgozott a diákjaival. Olyan alkalmazásokat választott, amelyek könnyen kezelhetők egy 8 éves gyereknek is, ingyenesek, hasznosak, és elősegítették a projektet.
A “Csillagösvényen” projektben az alábbi alkalmazásokat használta a tanítási-tanulási folyamat során: Padlet, AnswerGarden, Mentimeter, lino, Nearpod, Microsoft Sway, Minecraft, Voki, Piktochart, intézményi honlap, BeFunky, Microsoft Office csomag, Skype.
Az általa megalkotott projektet mesei keretbe helyezte. A célja az volt, hogy az online tanulás időszakában is úgy érezzék a harmadikosok, hogy együtt vannak, közösségként egy történettel, ami róluk szól. A történetet a Microsoft Sway felületén hozta létre. Minden részlet a tanórákon és a gyerekek produktumaival, véleményük figyelembevételével párhuzamosan bontakozott ki. A közös mellett egyéni történetek is születtek, minden harmadikos projektnaplót vezetett a Padlet felületén.
A nem szorosan 45 perces tanórai keret, az otthoni környezet, a hosszabb idő segítette a mese átélését, a tanulandók elmélyítését.
A “Csillagösvényen” projekttel teljesítették a tantárgyi követelményeket, a mese biztosította, hogy változatosan építsék be a gyerekek az ismeretelemeket. A szülőktől végig pozitív visszajelzéseket kapott a közös munkáról.

A dunaújvárosi tanárnő számára az oktatás nemcsak munka, hanem szenvedély is. Folyamatosan képzi magát, hogy tanítványait a legkorszerűbb módon tudja segíteni és teljesítse azt, amit küldetésének érez: a tudás átadását.
Már a karanténoktatás előtt is alkalmazta rendszeresen a digitális eszközöket, igyekezett kiaknázni a technológiai lehetőségeket. Otthonról a Teams felületén tartott órákat, kvízekkel (Quizizz, Kahoot!, Quizlet Live), közös órai csoportfeladatokkal, szófelhő-, képregény- és gondolattérkép-készítéssel, pontvadász villámkérdésekkel (Polly) tette interaktívvá az órákat. Ezek mellett a játékosítás megannyi formáját használta, így folyamatosan sikerült fenntartani a gyerekek érdeklődését. A kreativitásukat például olyan munkákban élhették ki a tanulók, mint fiktív névjegykártyák, képregény, filmplakát készítése, digitális történetmesélés Minecrafttal, vagy akár a mémkészítés. Az egzaktabb feladatkijelölés sem maradt el ezek mellett, hogy a diákok érezzék a fókuszpontokat. A Lilla által használt megannyi alkalmazás és platform segítségével kialakított egyéni és projektfeladatok minden esetben szorosan kapcsolódtak a tananyaghoz és az adott korosztály igényeire voltak szabva, ahogy az értékelési rendszer is. Az órákon rendszeresen bevetette a Geniallyt, a LearningAppset, a Wordwallt, a Mentimetert, a Wordartot, a Mindomot és a Fakebookot is (a teljesség igénye nélkül).
A tantermi oktatáshoz képest ez az időszak sokkal hosszadalmasabb felkészülést igényelt az órákra, ám mivel a digitális oktatás valamennyi elemét már eleve ismerték Lilla diákjai, nem volt nagy a szakadék az átálláskor. A nehézséget inkább az jelentette, hogy a távolság miatt sokkal nehezebb volt a gyermekekre érzelmileg ráhangolódni, nehezebben nyíltak meg. Ugyanakkor a tanárnő pozitív megerősítéseket kapott az online oktatás kapcsán, módszereivel pedig mind a diákok, mind a szülők elégedettek voltak.

József Attila 20 éve tanít idegen nyelveket 5-12. évfolyamon, ill. felnőtteknek.
2014-ben kezdett kiemelten foglalkozni az IKT-eszközök tanórai és tanórán kívüli alkalmazásával, ez mind nyelvtanári gyakorlatában, mind szaktanácsadói tevékenységében kiemelt szerepet kapott. Az online időszakban a Google Classroomot és a Google Drive-ot használta a tanulók nyelvi szintjének megfelelő tartalmakkal. A Drive az egyéni előrehaladás eszköze is volt. A motiváció fenntartására és a játékosításra a LearningApps saját és mások által készített tartalmait használta. Később ezt kiegészítette a diákjaival közösen készített Quizlet alkalmazásokkal, Kahoot! feladatokkal, Mentimeterrel, Liveworksheets-szel, a Test zur Grammatik A1-A2-B1-B2-C1 telefonos alkalmazással, a LyricsTraining alkalmazással, a text2mindmap gondolattérkép-készítővel, a Redmenta és Google Forms teszt-funkciójával, az Etherpaddal és a BookCreatorral. Mindezeket a szókincs és a nyelvtan gyakoroltatására, készségfejlesztésre, tanórai összefoglalásra, véleménynyilvánításra, szorgalmi feladatokra vagy számonkérésre használta.
Az online oktatás során minden nap találkozott a diákokkal az órarend szerinti időpontban: aktuális témákról beszélgettek, foglalkoztak a vonatkozó érettségi, ill. nyelvvizsga-témakörrel, új anyagot adott át nekik, elmagyarázta a nyelvtant. A fennmaradó 20-25 percre párosan megoldandó szóbeli feladatokat, illetve egyéni prezentációkészítési feladatot kaptak a diákok, amelyekhez hangfelvételt is kellett készíteniük. Minden órán kaptak önálló munkát: gyakorlófeladatokat a tankönyvben, munkafüzetben, online feladatokat, szorgalmi feladatokat, fogalmazásszerű írásbeli munkákat. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a nyelvórák kommunikatívak és kooperatívak maradjanak; megmaradjon az addigi motiváció és az egyéni tanulási ütem, a tanulók kitartsanak a kitűzött célok (nyelvvizsga, OKTV) mellett. Szintén kihívás volt a számonkérés kérdése: legjobb megoldásként kreatív feladatokon, projekteken keresztül osztályozta a diákokat.

Márffy Bence magyar-történelem szakos pedagógus és nem mellesleg internetes tartalomgyártó. A 35 ezer követőszámmal büszkélkedő YouTube csatornájára Időutazó néven tölti fel történelmi és irodalmi témájú videói. Bence a gamifikáció módszerét rendszeresen használja és használta már az online oktatás bevezetése előtt is egy ún. tanulói portfólión keresztül. Az ehhez kapcsolódó feladatok között szerepel plakátkészítés, képregényalkotás, társasjáték szerkesztése játékszabállyal, saját dolgozat készítése megoldókulccsal, tanult művek parafrázisainak elkészítése, kiselőadás egy kevésbé ismert témáról, kisfilm vagy épp Rambo-vers készítése és így tovább. A munkák különböző témaköröket dolgoznak fel és minden esetben tükrözniük kell az addig tanultakat.
A digitális oktatást megelőzően már használták a Redmenta felületét, főleg dolgozatírásra. A Kahoot! feleletválasztós tesztjeivel gyakoroltak, a LearnigAppsen és a Wordwallon pedig interaktív feladatokat oldottak meg. Bence a Google Meet felületén tartott órákat, ahol a Jamboard helyettesítette a tantermi táblát. YouTube csatornájára rövid videó formájában töltött fel gyorstalpaló összefoglalókat egy-egy leckefejezetről. A szülői visszajelzések azt tükrözték, hogy Bence nagyon felelősségteljesen vitte végig a digitális oktatást és a gyerekek is elégedettek voltak. Probléma volt viszont, hogy egyes tanulók nem csatlakoztak be az órákra, hiába volt meg hozzá a megfelelő technikai hátterük, illetve szintén nehéz feladat volt a munkafüzeti feladatok és a gyakorlások ellenőrzése is. Ám az online oktatás valamennyi akadályát sikerült leküzdeni. Bence módszereinek sikerességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy munkája bekerült egy erdélyi irodalomtankönyvbe is.